4. Kinek is a születésnapja Karácsony?
Nemcsak az északi népeknek voltak a téli napforduló ünnephez kötődő hagyományaik, bár a perzsák magukkal hozhatták a napforduló jelentőségét az Ural mellől. Egyes szakemberek az indoeurópai nyelvek őshazáját az Ural mellett, a Samara kultúrában vélik felfedezni, igencsak közel (alig néhány száz kilométerrel délebbre az uráli népek feltételezett őshazájánál… A római Saturnáliák alkalmával tartott vigasságok megelőzik, a téli napfordulót (pont előtte értek véget). Az ünnepek lényeges eleme volt az ajándékozás, a másik pedig az örökzöld növényekkel (borostyán, fenyőágak) való díszítés. Ezt követte a Dies Natalis Solis Invicti, a Legyőzhetetlen Nap, vagyis a Mithra napisten születésnapja.
Mithra isten gyökereit az ókori indiai védikus pantheonban kell keresni még Mitra néven, onnan „került” a perzsa zoroaszteriánus vallásba, majd a rómaiak is „örökbe fogadták”. Bár a származási vonal bizonyítható, a három Mithra különböző, noha napisten valamennyi… Érdekességként, szűzanyától született tizenkét tanítványa volt, a hozzá kapcsolódó legfontosabb ünnepek a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőségkor vannak, és jelképe a bárány…
Az időszámításunk szerinti harmadik-negyedik században éles viták folytak arról, hogy mikor is született Jézus, mert a Biblia erről nem tesz konkrét említést, az utalások még az évre is ellentmondásosak (Heródes például i. e. 4-ben meghalt), Augusztus „népszámlálása” i. sz 7-8-ban volt. A bibliai említés (a pásztorok egész éjjel a nyáj mellett őrködtek), arra utal, hogy az esemény tavasztól őszig történhetett. Akkor miért ünnepeljük a téli napfordulókor? Mert a keresztény egyházi vezetők valamikor a negyedik században (a Nikeai Zsinat 325-ben még nem!) így döntöttek. A meggondolás mögött szinte biztosan az (is) állt, hogy így keresztény köntösbe lehetett öltöztetni a pogány Dies Natalis Solis Invicti ünnepét… Ugyanúgy lehetett később a germán-skandináv-szláv hitvilág téli napfordulóhoz kötődő ünnepét és szokásait Krisztus születéséhez kötni. (Akkor e népek még nem voltak keresztények.)
Karácsony napjával egybeeső Dies Natalis Solis Invicti ünnepe érdekes dologra hívja fel a figyelmet. Jézus születésnapjának Natalis, Nadal, Rozsdestvo stb. megnevezései sem biztosan tipikusan keresztények, Mithra napisten születésnapját, vagy a Nap újjászületését is jelenthetik. Jó példa erre a francia Noël, amelyet bár a latin natalis (születés) szóra próbálnak visszavezetni, valójában a Nai Hel (Nap születése) kelta kifejezésből származik. (A franciák a kelta gallok leszármazottai.) Az ír Notlaic a latin natalicia (születésnapi ünnepség) származéka. Az angol Christmas = „Krisztus ünnepe”, a görög Χριστογεννα (Krisztus születése), a lengyel Boże Narodzenie, Isten születése, a luxemburgi Chrëstdag (Krisztus napja) már inkább keresztény megnevezések. Meglepő módon ide sorolható az arab Id-al-milad (megváltó születése) is. A német Weihnacht Szentestét jelent, ennek kissé fura fordítása a szlovák Vianoce, mely hangzás után vette át a szó elejét, s lefordította a másik felét. Mi is használjuk. Rokona az örmény Surb Cnund (szó szerint „szent születés”). A délszláv Божиќи (Bozsik) a bog (isten) becézett alakja, tehát a Kis Isten ünnepe. Melyiké? Ezek is keresztény eredetűek, bár rá lehet húzni a napforduló „szent” ünnepére is. Ám bőven akadnak olyanok, amelyek nevükben nem utalnak Krisztus születésére, bár a hívők ma már egyértelműen Karácsonyra gondolnak, amikor kiejtik. A skandináv népek (meg a finnek és észtek) már említett Yule-Jól-Joulu megnevezései mellett ott a lett Ziemassvetki (Tél ünnepe), és a litván Kaledos is. A bulgárok a Krisztus születése mellett nevezik Koledanak is a Karácsonyt. De mit jelent? A kifejezést a románok is használják, de más értelemben, a karácsonyi dalokat nevezik colindă-nak, a belőle származó ige pedig az „a colinda” azt a szokást jelöli, hogy házról házra járnak, és boldog ünnepeket kívánnak. A szó viszont egykor mást jelentett. A latin calenda-ra vezethető vissza, ami a hónap első napját jelöli (onnan származik a kalendárium is). A szokás pedig az új év (melyet a téli napfordulótól számítottak) hirdetését. A szláv népek szokása. Romániában megmaradt, de a Karácsony Krisztus születésének ünnepévé tisztult, s a „pogány” szokásokat (kecskézés, medvetáncoltatás, ekézés) a naptári újév (január elseje) környékére száműzték, s nevük is megváltozott: az újévi köszöntéssel járás neve „sorcova”.
A koleda eredetileg egy pogány ünnepet jelölt, mely inkább kötődik a badnjakhoz (melynek albán neve kërcun), a tönk napforduló idején való égetéséhez, mint Krisztus születéséhez. Szerbül klada két dolgot is jelenthet: a badnjak néven már említett téli napfordulói farönköt, és a kalodát, a középkori kínzó-büntető eszközt… A bulgároknál a koleda-t a nyári napfordulóra is értik, nemcsak Karácsonyra.
De mi a helyzet a mi Karácsonyunkkal? Csak mi és a románok nevezzük így (románul Crăciun). Ki vette át, kitől, és mit jelent? A DEX, a Román Nyelv Értelmező Szótárában lelt magyarázat: a latin Creatio-ból (teremtés) származik. Ez található a Wordsense.eu soknyelvű etimológiai szótárban is. Maguk a románok is vitába szállnak ezzel a véleménnyel. A fő érv, hogy Krisztust anya szülte, és nem teremtették… A másik szintén latin etimológia Christi + a „-ciun(e)” végződés, mely sok román szóban van benne (pédául rugăciune = imádság, tăciune – parázs), és nagyjából az angol és francia — „tion”-nak felel meg. A Christi-Cra átalakulás viszont elég erőltetett. Sokkal valószínűbbnek tűnik a szláv eredet. A Proto-szláv korčiti (lépni) igéből származtatják, „átlépni” az új évbe. A szláv eredet mellett szól, hogy (krocsun, korocsun) tájszóként a környező szláv nyelvekben (bulgár, szerb, szlovák, stb) is megtalálható. Felmerül itt a fordított átvételi irány, de a macedon, és aromán крачун (kračun), óorosz, ruszin, és orosz Karačun (Карачун ) és hasonló tájszavak (néha más jelentéssel, mint Karácsony) ezt kérdésessé teszi.
Vannak fura egyezések is. A horvát kračun reteszt jelent, a román cracă ágat, gallyat, de az nehezen hozható kapcsolatba a napokig égetett fatuskóval, a bolgár és román crac lábat jelent, s az örvény krak (tűz), bármilyen vonzó jelentés, kicsit sok fantázia kell Karácsonnyal vagy a badnjakkal való kapcsolat megtalálásához.
A kračun szó első bizonyított előfordulása az 1143-as Novgorodi Krónika, ahol a szót téli napforduló értelemben használták. A napot ezen a napon legyőzik a Fekete Isten (Csernobog) gonosz és sötét erői. Következő reggel viszont a Nap feltámad…
Az etimológiára van egy magyar változat is, amely a szó eredetét a kerecsensólyommal és annak téli napfordulókor való röptetésével hozza kapcsolatba (vagyis Karácsony a kerecsensólyom téli napfordulókor szokásos röptetéséből ered, vagyis a karácsony a kerecsen(y) ünnepe), és egy „ősi magyar szokás.” Ha a magas-mély magánhangzó változást még meg lehet magyarázni más analógiákkal, a szó elterjedését a teljes szláv nyelvterületre már nem. Véletlen egybeesés volna?
A karácsonyt a kerecsensólyommal összekapcsoló magyar weboldalak hihetőségét erősen megkérdőjelezi retorikájuk, melyben a finnugor nyelvelméletet „finnugrászatnak” titulálják (s kimondva vagy csak sugallva) nemzetárulóknak bélyegezik őket. Ilyesmi egy tudományos műben megengedhetetlen. Aki ilyesmit megenged magának, az eleve érzelmi módon áll hozzá saját állításaihoz, eleve igazolást keres egy előre felállított (számára tetszetős) elméletre, és ahhoz keres bizonyítékokat, nem az igazat kutatja. Még ha nem is gyárt hamis bizonyítékokat, várhatóan szelektál a hozzáférhető adatok közt, illetve eleve kritikátlanul vesz át (hihetőségüket nem ellenőrizve) olyan bizonyítékokat, amelyek elméletét igazolják. (Ilyen például a sokak által idézett Isfaháni kódexben talált hun-magyar szótár.) Ettől még állíthat akár igazat is. Ám a hangneme aláássa szavahihetőségét. További kérdőjeleket vet fel, ha a szerző forrásait sem tünteti fel.
Az őshitű magyarok karácsonyi kerecsen-röptetési szokásairól sajnos a kétes hitelességűnek tartott Kassay-kódex kivételével nem találtam bizonyítékot. A Kódex elveszett, és csak Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi történész fordításai maradtak fenn, tele ellentmondásokkal, emiatt ma hiteltelennek minősítik. Állításait a karácsonyi sólyomröptetés szokásáról, amelyet a magyar inkvizíció betiltott, egyetlen utalás támasztja alá, amelyet a Magyar Solymász Egyesület honlapján találtam: „Az 1279-ben tartott budai zsinat határozata szerint „ha valamely szerzetes sólymokkal vadászaton éretik, bárkinek megengedtetik, hogy azokat tőle elvegye.” Ám e határozat csak a szerzeteseknek tiltja a solymászást, és nem tartja eretnekségnek. Bennem viszont felmerül egy kérdés, amire nem találok választ. Egy (egykori) (kassai) domonkos rendi szerzetes, történész, miért írna kitalált történelmet a magyar inkvizícióról? Az eredeti latin szöveg előkerülése tisztázhatná az igazságot, de ez nem történt meg… Sajnos.
Számos weboldalt olvastam el, a legmértéktartóbb szerint:
— A szlávok vették át a karacsun (kracsun) ünnepét a türk népektől (melyek közé a magyarokat is sorolja).
— Nem a karácsony kapta a kerecsenről a nevét, hanem fordítva, a karácsonyi sólyomröptetésről származik a sólyom neve (az a madár, amelyet karácsonykor röptettek — amely ráadásul a magyarok szent madara is (turul = szent madár). Vagy az érdekes névhasonlóság jó alkalom lehetett a szokás kialakulásához).
A kerecsen kapcsolatát a karácsonnyal alátámasztja a kígyászölyv orosz neve Крачун (kracsun) is. Törökül is ugyanaz (şahin) a neve a sólyomnak és az ölyvnek is.
Lehet, létezett a téli napfordulóhoz kötődő ősi magyar szokás, a kerecsen-röptetés. De Jézus születésének Karácsony nevét nem Árpádék terjesztették el Macedóniától Arhangelskig. A különböző szláv nyelvekben a karacsun, kracsun, korocsun, kerecsun elég sokféle jelentéssel bír.
Az nem meglepő, hogy akad ilyen (család-)név. Leggyakoribb a fehéroroszoknál. Nálunk is elég gyakori a Karácsony. A délszlávoknál is gyakori a szintén Karácsony jelentésű Božič. Szintén szláv nyelvterületen gyakori a Karacsun (Korocsun, Kracsun) helységnév is. Nálunk is van Karácsonyfalva. Egyik közülük azért fölöttébb érdekes, a Csernobil régi neve is Karacsun. Erre még visszatérek. Az viszont meglepő, hogy török nyelvterületen is találkozunk Karacsun nevekkel. A muzulmánok közt!
Legutóbbi módosítás: 2018.03.11. @ 13:29 :: Vandra Attila
