D. Bencze Erzsébet : Sirató

2018.04.24. D. Bencze Erzsébet Vers 14
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
„Uram! Ne hagyd, hogy leromboljam az élet templomát!” (Szentgyörgyi Albert imája)

 

 

Fekszem a füvön. 

Sugárzó napsütés. Susogó szellő.
Hegyi friss. Madárének.
Egy katicabogarat röptetek
ujjam begyéről éppen – 
Csipetnyi béke.
Áldott csönd. Éledő zöld.

 

Fülemet a földnek szorítom.
Hallom siratóénekét. 
Vérzik a tuskó alattam.
Sírját ássa a világ – 
Felkavar a gondolat.
Hantok hullanak… 


(Vajon lesz-e elég fa koporsónak?)

 

 

 


 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:05 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873