ami nem szerzett babért…
Kép az internetről.
Koosán Ildikó
…ez benne a jó
Hívómondat: Az indulat ihlet versre
„ Facit ignatio versum”
Zabolázhatatlan érzés az élmény, volt ilyen, s lesz ezután is,
Élőre kapcsol a lelki csatorna, bent ezer éve kész az adás.
Ez az a hely, ahol pirkad a másnap, épül a díszlete máris,
Tudja az ég, honnan gerjed elő hirtelen ekkora tűzlobogás!
Dobol a ritmus, gördül a szó, gyűlik az indulat társzekerén,
Váltott lovakkal tör a homályból fényre, egekig szökken a láz,
Élesre állít az elme, világít útmutatóul – mert kell – a remény,
Túlfűtött kellék megannyi érzés, győzköd és megmagyaráz;
Versét a költő, felcicomázza, mint anyja a szende szüzet,
Kimondott szavak, ha rejtve is, hihetőn ugyanarra utalnak:
Indulatokkal teli az élet, hol vágy, hol harag gyújt benne tüzet,
Közkatonája, vezére, főintendánsa egyszerre ő a szavaknak.
Hexameterben zenélnek a hangok, hangulatát ez adja a versnek.
Meggyőznek a tények; régi mesében, régi zenében jártas a szó.
Felsorakoznak az ész katonái, zászlóvivői a tegnapi rendnek,
Forrhat a méreg, elönthet a vágy; gyógyírt a vers, ez benne a jó.
2018. március 17.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Koosán Ildikó
