Ötvös Németh Edit : Por és hamu (Röntgen)

Lakat nélkül titok,
szabadulni kél,
szomszéd házban vihog,
izgága vidék.

Tele szájjal röhög,
bor virága kék,
tereli a ködöt,
korhadt uszadék.

Kifakadó másság,
börtönért kiált,
várnak magas sáncát,
másszák a csigák.

Telik múlik idő,
potroh ragyogás,
fényesre nyalt cipő,
ósdi felfogás.

———————

Előző beküldött írásodhoz képest sokat javult a ritmus, már csak az a gondom vele, hogy nem tudom, miről szól. A képről nehezen. Legalábbis nekem nem sikerült felfedezni semmi olyan hasonlatosságot, hogy lecserélve egy másik képre, ne mondhassuk ugyanilyen meggyőződéssel: a fotó ihlette.

Összefüggéstelen sorok. Ha kiveszek néhány vesszőt, akkor találok némi kohéziót egy-egy szakaszon belül, de miért is vennék ki önhatalmúlag vesszőt…?

Láttam, hogy RÖNTGEN-be küldted, de egy röntgenen már átestél, persze szabad ismételni, de mivel a várt párbeszéd elmaradt, nem erőltetjük.

NHI