Csendközelben
Koosán Ildikó
Páfrányerdők, rejtett térszögek,
kék-fehér virága a semminek,
napi expedíció egy jobb lét felé,
a te döntésed, s hiszed istené;
időd korrajzán a célkereszteket
pár fokkal idébb- odébb helyezed
a ráhatások pergő sortüze alatt,
mégis hiszed,van szabad akarat,
vágyódsz magasabb földek felé,
friss fűre, égre, ami az emberé,
ahol békében élhetsz napra nap,
hajnal szivárog át a csönd alatt,
lépted fészkel a süppedő avarba
emlékezhetsz ős, táltos szavakra,
ha aranyat termő eső dorombol;
ennyi, amit menthettél a honból
rongyos sarud, míg idáig hozott;
viseltes lelked, ha összefoltozod
idő kell, csendes, színes őszidő,
hogy újra éledjen benned az erő
mert hisz a világ bármerre halad
még van dolgod itt, a nap alatt.
2018. június 21
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:22 :: Koosán Ildikó
