Akár az alázúduló rejtelmeken,
felettünk átinal a gazdátlan idő,
érzem lágy illatomat még a kezeden,
forró csókod, ami el nem veszíthető.
…de megmarad a suttogás is, a kacaj és
a félelem,
hogy betakartál egy fáradt éjjelen,
s nem jössz vissza már…
Legutóbbi módosítás: 2020.05.20. @ 16:45 :: Serfőző Attila
