Nézd, ez pantomim,
mennyi bájos mozdulat.
Ha kezdi alkalmasint,
Márkocska mit mutat?
Titkát majd kibogozza az idő:
merről jön, hova megy?
Itt van, a csoda van itt,
ész nem éri fel.
Örömös áhítat jár át,
gyönyörűségben fürdet pici kéz.
Pici az orrocska, pici a száj,
a pici szemecske minta-kék.
Ránk tekint s ez azzal ámít:
szívünk mélyére lát.
OÁ – mondja, s akkorát ásít:
belefér a világ!
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: dudás sándor
