Találkozás egy fiatalemberrel
BARNAKENYÉR, SZŐLŐ, FRISS SAJTDARABOK
kinevetett, mégis fölszaladtunk a hegyre
s a balettintézeti kollégium fölött
csigává, trópusi hallá meg egysejtűekké lettünk.
lent öklendezett a beteg Duna
ám a fák helyeslően bólogattak mögöttünk,
hiába sírt a város,
s akkor én megint tudtam: VAGYUNK!
ő meg azt hitte, hogy csak
lefeküdt velem
(1987)
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: pálóczi antal
s a balettintézeti kollégium fölött
csigává, trópusi hallá meg egysejtűekké lettünk.
lent öklendezett a beteg Duna
ám a fák helyeslően bólogattak mögöttünk,
hiába sírt a város,
s akkor én megint tudtam: VAGYUNK!
ő meg azt hitte, hogy csak
lefeküdt velem
(1987)
BÚCSÚ A SZONETTŐL II.
Ötven fölött a test a csúcsra jut,
Mert kiket nem bánt kór és balga vakhit,
Ötven fölött, megtehetnek akármit,
S nászszoba neszben lüktet aktusuk.
(Ha nincs fölösben túl sok hashúsuk.)
Halat együnk inkább, ne rőt szalámit!
Jobb, ha a férfiember nem dohányzik,
S orgazmusunkra kettő női jut!
Vagy több! Soha nem éreztek velem még
Ennyit a nők, mint most! Ó mennyi emlék
Köt össze velük, s már hány éven át!
Gátlásos kis balett-táncos növendék
Robosztus asszonyként bíztat, hogy még, még!
Disztingvált férje hűs testvér-barát.
(2012)