Szétfoszlik az ébrenlét, s elakad a mondat,
könnyű hajnalba lép a kásás éj,
vajon micsoda jelenbe hallak?
Milliárd fényévekre áll a perc,
a csókod is elaltat,
de meztelen világunk közepén is
értünk felelsz.
Vihar lesz, magányba zár a lét,
aki zsibbadt szárnyakkal keres
hazát,
elveszti mindenét.
Legutóbbi módosítás: 2020.05.20. @ 16:39 :: Serfőző Attila
