Bakos Erika : Hiány-blues

2018.08.24. Bakos Erika Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Ezüst kulacsból kortyol a hold,
földre cseppen mézízű bora,
valahol vidéki blues zene szól,    
hallom, hangodat már soha.    
 
Andalít a dallam, a teraszon
kefevirágok merednek az égig,
éjjel mellém ülsz, – hagyom.
Lélekkarod rajtam felébredésig.
 
Reggel majd verssé írlak újra,
benne izzik minden szenvedély,
s elküldöm a csillagokon túlra,
amit érzek, nemcsak a versben él.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:01 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.