(Vonul-tolul egész tömény
csapatban a fűszernövény,
földből szökken föl az égig,
ízek, s illatok kísérik.)
Zölderésző szíve mellett
sok-sok étel vall szerelmet,
olyan dús a kedve, mint a
kapros-túrós palacsinta,
simogató, szűz erejét
imádja a tökfőzelék,
minden porcikája lángol
a kovászos uborkától,
kertikömény, uborkafű,
csupa öröm, csupa derű,
ránk hagyta egy új Dárius,
gazdag legionárius,
s ma már, mint ki ide termett,
úgy lakja a magyar kertet.
