(Vonul-tolul egész tömény
csapatban a fűszernövény,
földből szökken föl az égig,
ízek, s illatok kísérik.)
Izgó gerjedelmű, tömény
bájba mártózik a kömény,
valamit hoz, amit itt hagy,
öleli a mentaillat,
s ismeretlen gyógyhatás van
erős illóolajában,
kiszámíthatatlan fajta,
nem fúj, csak a szelet hajtja,
a vágy nem idegen tőle,
sereg étel fal belőle,
igényes a szedte-vette,
ura jóra teremtette,
bárha akad annyi dolga,
néha csak a görcsöt oldja,
mindig saját útját járja,
alig akad jó barátja,
kicsit fanyar, kicsit heves,
s nincs nélküle köményleves.
