D. Bencze Erzsébet : Éter

Saját üvegfestmény: Bíborfelhők / részlet

Pihenni vágyom, 
Ne is keressetek!
Semmit se kérj, 
Ne tekints felém.
Ahogy telnek az évek, 
Nincs édesebb, 
Mint pamlagon heverni
Gondolatok nélkül, 
Szövetségben
A kúszó felhőkkel – 

Bársony-puha az égbolt,
Azúrkék vásznára
Rámásolhatom arcod.
Sokáig fog
Lebegni az éterben…
Mit érdekel bármi gond,
Csak sehol van, 
Csak végtelen – 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873