Vonatról,
buszról leszállunk,
kéz a kézben megyünk
a házamig.
A köszönés mögött lapulókat
szemeik
pontosan mutatják.
Kattan a zár,
kitárom
az ajtót
gyermekkoromig.
Belépsz, készülsz átöltözni.
Látom a gyermeket,
aki voltál —
mondod.
Elhiszem,
a szoba belakható lett újra,
nem az elhagyott.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:01 :: dudás sándor