Böröczki Mihály - Mityka : ANYÁM SZÖGEI

Nyomtatás

Mint engedetlen tevéből a vándor,

kiszeretek gyalázkodó anyámból,

bár lehet, hogy az indulatom téved,

s befogadom a szívem gyerekének,

mert elmankóztam hozzá, azt akartam,

hogy együvé legyünk  a közös bajban,

lehet, rossz hallás emelte a hangját,

de nagy türelmem tisztelte az anyját,

próbálkoztam, új utakra terelve,

a gyerekkorom vén ölébe merve,

hogy a szeretet nem pénz semmiképpen,

óvatosan, hogy véletlen se sértsem,

s míg hallgattam az idegződött gőgöt,

már tudtam, úgyis veszítek, ha győzök,

s úgy mentem el, két botra dőlve, könnyen,

hogy nagy csomagban ott hagytam a csöndem,

de könyökmankóm két esetlen szára,

rátántorítgatott  Golgotára.