Seres László : Gondviselés

Az élethez – sok más mellett – mindenek előtt türelem kell…)))

 

 

Nem volt realista 
soha az anyám. 
Másként látta, 
amit elébe 
hintett az Isten. 
A szépet szebbnek, 
a jót jobbnak. 
Vakon járt. 
Türelmét 
a gondviselés 
naponta 
kiporciózta. 
Úgy vezetett 
gyerekként, 
ne lássák 
könnyeit mások. 
De minden saroknál 
mosollyal fordult be, 
mint a Nap. 
Ilyenkor ismeretlenek is 
ráköszöntek.

 

 

 

 

(Kép: Internet)

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:01 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.