Horváth István : SZÜLETÉSNAPODRA

Azt hitted

– hitetted – 

mára ki tudja 

melyik volt az igaz

hogy a képzelt valóságok

sűrűjéből kedvedre válogathatsz

a megérkezésnélküliség kényelmetlenségét

feledteti a márványburkolatos csönd

tükör nélküli világ

torzításoktól mentes.

az álomtöredékekkel terhelt

ébrenlét vaskos izzó hasábjaiból

vajon lehet-e felszálló fehér füst

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.