Böröczki Mihály - Mityka : BORVILÁG

Nyomtatás

BORGÖNYÖR

Van belőle annyiféle,

ír a lelke, gyógy a mérge,

s olyan áldott kelyhes kegyszer,

hogy az ember inni egyszer,

holtából visszatérne.

RIZLING

Csopakon és Szentgyörgyhegyen,

bort erjeszt és vígat terem,

bár francia földről hozták,

de hona már Magyarország,

termi a hegy, domb, a síkság,

sanyanyú, de kedvvel isszák,

rajnai, ha magasztalják,

olasz, hogyha áldva adják,

beleszerettek a kocsmák,

s az örömét olcsón osztják,

minden kortya tele ízzel,

összejött a szódavízzel,

barát búban, kedvben, bajban,

s minden csöppjében egy dal van.

SZÜRKEBARÁT

Badacsonyi szürkebarát

ringatta sok barát farát,

s mintha az Ég kincse lenne,

vigyáztak a szőlőszemre,

ígéretes mustba gyűrték

valamennyi tömör fürtjét,

ám nincs annyi termő tőke,

amennyi bor forrt belőle,

s hívő sincs, ki ellenállhat

ízének és illatának,

kórnak gyógyszer, bűnnek béke,

s úgy szokott a szentelt kézre,

hogy kortyolva szem sem rebben

mise közt a Pálos rendben.

TOKAJI ASZÚ

Vígan fúrna tőkét a szú,

ha nógatná pár csöpp aszú,

rugózós a venyigéje,

csak a szeszgőz tolná mélybe,

ám a fürtben szőlő vér ért,

a szú csak a rím kedvéért

próbált volna tőkét, hordót,

s gönci mértékkel óbort,

jó fa itta, hosszan érett,

ahány puttony, annyi évet,

s pincelabirintusokban,

penész szülte meg titokban,

itták pórok és királyok,

s minden csöppje istenáldott.