Helyzetkép
Koosán Ildikó
Ezen az átlagos köznapi reggelen is
tudni kell, mi történik a házon kívül.
Az asztalon még a tegnap esti mosatlan
edény, egy jól sikerült est maradékait
tünteti el majd a mosogatógép.
Odakint ősz van, a kert kifosztott dzsungel,
a pénteken vetett fűmag délután megázott,
kopár ridegség terpeszkedik
a frissen kialakított előkert bokrai közé,
hiába, november eleje van.
Fűtésre kellett kapcsolni tegnap este,
miután a Sport Kettőn elkezdődött a mérkőzés.
Nem hozott lázba egyikünket sem.
Háromgólos vereséggel zárt a Herta,
de nem is ezt, inkább a közönség sorait figyeltük,
barátom öccsét, meg nővérét a férjével,
hátha meglátjuk őket a második sorban,
a férj nagy rajongója a Hertának;
öccse Párizsból, nővére a férjével Halléból
utazott e miatt Berlinbe,
kedvenc csapatuk győzelmét remélték.
Vendégeim délben jelezték a látogatást
egy napot késve ugyan,
de így kijuthattak a temetőbe is.
Jó, ha van indok, a rohanó életritmusból kiszabadulni.
Ezen az átlagos köznapi reggelen is
tudni kell, mi történik a házon kívül,
mi van a nagyvilágban a napi rutin lét
perifériáin túl,
a kelés, fekvés, étkezések,
a megengedhető szolid szokások
zárkáján kívüli világban.
Manapság zárt ajtók közt folyik az élet,
elkopott a másikra figyelés preferenciája,
a szűk családi kör is telefon- email üzenetekkel
érintkezik leginkább, így jut szó a zárt ajtókon túlra.
Tudni kell, divat lett a magány, akarva –akaratlan,
és a múltidézés, az élet minden területén
színesítik vele a jelent.
A múltból pedig tudvalevő, aligha lehet megélni,
de felüdülés a szellemi konkrétumok megidézése
festmények, tárgyak, patinás gondolatok hangulatával,
ez a kényszer ízű
– házon belüli házon-kívüliség-
célravezetőbb az időt elütő mérkőzések,
szappanoperák helyett, a nyugalom mércéje lehet akár
és az önbecsülésé, ha Shakespeare hullámzó rímei,
Beethoven felrázó zenéje,
Leonardo márványszobrai idézik elénk az élményt.
Tudni kell ezen az átlagos köznapi reggelen is
mi újság házon kívül
az emberbaráti gesztusok világában,
eltérő viszonyulások közepette hova fejlődik
a hontalanság, hajléktalanság, kirekesztettség jövője,
elmálló ruhák, kiürült hitek, széteső tartópillérek
apokalipszisében, mire a reggelből kikecmereg
a nappal és szokványos medrébe zökken:
Ma is kapun belülre rakja tejesüvegeinket a tejes,
ablakpárkányra telepszik és befelé les a macska,
reggeli langyos tejet remél ebben a nyirkos időben.
A szomszéd murvázott területet alakít gépkocsi-
parkoláshoz, a munkába menők rég elindultak,
várhatóan ma is néptelen lesz az utca estig, indul
a mókuskerék egy hosszú hétvége békésebb napjai után.
2018. november 4.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Koosán Ildikó
