Fotó: Németh Vörös Viktória
Lakat van a számon,
függőzár a pincén,
nem mosolygok senki,
elkorcsosult viccén.
Nem lehetek sosem,
propagandasátor,
belőlem lesz totem,
kocsmában vélt mámor.
Parazita sorsom
fullad be a mába,
hiába a holnap,
árnyékom sem várja.