Seres László : Átmenet nélkül

2018.12.03. Seres László Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Természeti lények vagyunk…)))

 

Seres László:
ÁTMENET NÉLKÜL

 

Tavasz vagyok nyárban,

benne maradtam.

Elmúlt az is. Ősz lett,

nyárparázsra kaptam.

Sosem hittem el,

ettől más a lélek.

Virághullató ősz

lettem a télben

– gyönyörű évszakok -,

tavasz ahogy tél lett. 

Remény darabokban,

amíg szívem dobban.

Nyíló madarakban, 

daloló lombokban.

 

 

(Kép: Internet)

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.