Csend van.
Pihe álmok csent aranyában
meséket őriz a reggel.
Elfed,
és egybemos múltat jelennel
a felkelő, aranyló nap.
Várlak,
mint lányok pimasz mosolyában
az útszélen felejtett Jövőt.
Féltlek:
a simogatásnyi távolság
magányba öleli a lelket.
Vagy ma:
Tegnapjainkat őrző társam,
ebben az őrült akarásban.
Hagyom,
verseim döccenő sorában
a kódolhatatlan időt.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Vékony Andor