aki még hinni tud az őszinte,
igaz emberi érzésekben –
mintha
a szerelem…
mint ha a féktelen
boldogság beteljesül
ebben a mélységben
csak a csend
csak az ámulat
csak a béke él
a
szíveken
mintha
csak suttogó
áradó halk imák…
mintha csak áhítat
mintha idilli volna az
örökig tartó világ
mint mikor ébredez’
bennünk ott legbelül
valami
vágy
mintha
mély hódolat…
mint mikor kiragyog
a felhők mögül a Nap
mintha a csillagok
arany lampionok
mintha csak leplezett
titkos találkozás
sejtelmes
holdvilág alatt
mintha
a szeretet
mintha a szenvedély
hamvadó fényvirág
kihunyó rőzseláng…
de mégis hívni még
inni a fényt tovább
élni csak
fölfelé
akár a fák
Fotó: saját – napkelte Platamonason
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:22 :: Gősi Vali