“Meg se mozdul a levegő. Akik még
reggel a tűznél ültek, elszéledtek.
Péter már valahol ledobta ingét.
Tagadásán a tűző napfény reszket.
Kiéhezetten hull a vad bazaltra
utolsó útján megtörten az Ember.
Vérrel patakzó testét ölbe kapja
a kemény kő s tetézi gyötrelemmel.
Esem én is, de csak a bűn torkába.
Kóválygó fejem tisztán látni kába
és szememen a sűrű, vaksi hályog.
Kövülten állok, mint a sóbálványok
Falábam sincs, és mégis csetlek-botlok.
Köröttem szakadékok, égő poklok.”
Tűz Tamás (1916.04.18-1992.04.07)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tűz_Tamás
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Adminguru