Ahogy az Úr az elején.
Létezést szólni,
mibe nem fér feledés,
hát romlani se romlik,
szivárvány se kell, mégis van,
ahogy a fénytekintetből szárnyak.
Csak annyi testet,
min a lélek megtapadhat,
egy ateista lelkifurdalása,
hogy az örök megnyilvánulásban
magát magával biztatja.
Pontosan. Magabiztosan.