Böröczki Mihály - Mityka : LÉLEGZET

2019.06.27. Böröczki Mihály - Mityka Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Az élet sose hal meg, csak a test

vénül azzá, ki lélegezni rest,

s míg megvívja az utolsó tusát,

átpumpálja a tüdő ritmusát,

a múlt, jelen, jövő csak szusszanat

a Földre áldott pillanat alatt,

mert Isten mindig új testet terem,

így lélegzik a világegyetem.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:56 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.