A rózsa
Irta: Koosán Ilona III: polg. tan.
Könnyelmű pillangó
Tarka kicsi lepke
Szálldosott, s berepült
Egy virágkehelybe.
Törékeny kelyhébe
Illatos virágnak,
Égető keblére
Egy piros rózsának.
Kicsiny piros rózsa
Örömmel fogadta,
Égető csókjait
Vissza- visszaadta.
Megcsókolta százszor,
Csókolta ezerszer,
Édes boldogsággal,
Repeső őrömmel.
A kis tarka lepke
Sokszor elment hozzá,
Csókjait a rózsa
Mézcsókkal viszonzá.
Szegény kicsi rózsa
Nem is vette észre,
Dobogó kis szívét
Érte összetörte.
Bódító illatát
Szívéből kitépte,
Hogy a kicsi lepkét
Boldogítsa véle.
A virágméze is
Elfogyott miatta,
Égető csókokban
A lepkének adta.
Borús őszi reggel
Mikor sír az égbolt
Akkor tudta csak meg
Az egész regény volt.
Szegény kicsi rózsa
De nagyon csalódott,
Kifosztott szívével
Mégsem átkozódott
Hanem felnézett a
Borús őszi égre,
S tarka kis lepkére
Ég áldását kérte.
Azután lehajtá
Föld felé a kelyhét,
Kereste a sírját,
Kereste nyughelyét.
Lassan fonnyadozott
Hervadott a rózsa,
Míg az őszi széltő
Az ágról lehulla.
A fagyos, hideg föld
Lett sírja szegénynek
Ez lett a jutalma
Rövid életének.
Szegény kicsi rózsa
Megpihent a sírba’
Hervadt rózsalevél
Betakarta sírva.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:22 :: Koosán Ildikó
