Böröczki Mihály - Mityka : TÁJKÉP ANGYALOKKAL

2019.08.06. Böröczki Mihály - Mityka Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Szél hullámolja ölbe kedvesét,
és fodros szoknyát felhőzik az ég,
a Balaton, mint kislány, úgy örül,
ahogy a sok rojt táncra pöndörül,
és szaporázódnak a gyönyörök,
mint a sirályok az áramlat fölött,
s a sokmilliárd vízcsöpp fölragyog,
míg belecsobbannak angyalok.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:56 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.