Napozom,
hol magányok napoznak;
hol sóvár a száj
s a váll még
ölelést vár.
Mellettem
klórozott tömeg.
Valahol
mobilhang szól
– gépzene –
korunk modern
hangversenye.
Fölöttem
fák csápolnak;
bükk, platán, fűzfa
– halni hajlik –
szipog az ecetfák pora,
s vétlen virágoknak
fakul rúzs-nyoma.
Néhány nap,
és elillan az illat.