Győri Nagy Attila : Angyal

Halványuló mosolyod dereng

A homályban és tovaszálló

Illatod már mindössze gyenge

Emlék a kis szobában, újra

Találkozunk mert hiszek még a

Csodákban és meg is ígértem

Neked korábban, várni foglak

Örökkön örökké

 

Van, ami sohasem változik

Megmarad a térben, egyszer sem

Lesz hervatag a szélben, s még ha

A jelenből egy pillanatra

Elszaladsz, attól bizony még az

Emléked megragad ebben a

Mindenkit újra befogadó

Szűk dimenzióban

Legutóbbi módosítás: 2019.09.14. @ 16:00 :: Győri Nagy Attila
Szerző Győri Nagy Attila 53 Írás
Győri Nagy Attilának hívnak és bár szívesen bemutatkoznék, de a tükröm még nem felel. Táncoltam már a patással és voltak őszinte imáim. Miután szembeköptem a sötétség urát és remegve becsaptam a pokol kapuját, az utamat egyirányosítottam. Most növesztem a szárnyaimat, hiszen hosszú még az út. Ha gondolod, jöjj velem! Légy hűséges társam vagy csalfa kurvám, kábító heroinom vagy éltető mannám, csak tanítsuk egymást... az életre. önálló köteteim: -Angyalpalánta (versek-2017) -Csak szavak (novellák-2017) -Kisfickó és a mocsárciprus (mese-2019)