Miért nézel festett tükörbe,
Várva a hazug feloldozásra?
Senki sem véd meg önmagadtól,
Hiába is vársz a csodára.
El sem ültetett hited magva
Álszent éntudat, bohócnyi maszk.
Tán nem tudod, hogy segítség kell?
Valakitől kérdezd meg, ki vagy.
Most állj meg csak egy pillanatra,
Az ég felé mereszd a szemed,
És ha kérésed szívből fakad,
Hidd, az Úr megfogja a kezed.
Azt a percet sosem feleded,
Amikor a tükör kitisztul.
Nézz szembe vele mosolyogva,
Az életed akkor elindul.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.28. @ 15:53 :: Győri Nagy Attila