Busta volt az erdei tó legokosabb békája. Az egyetlen a fajtája közül, aki elvégezte az iskolát. Legalábbis a saját híresztelése alapján, mert a valóságban csak egy napig járt oda, de mivel a gólyák az egész tanítási idő alatt vágyakozva néztek rá, úgy döntött, hogy nem megy többet. Nem akarta kihívni maga ellen a sorsot. Rettenetesen büszke volt erre az egy napjára, elterjesztette a többi béka között, hogy őt ezentúl Dr. Bustának kell hívni. A jó ég tudja miért, de a többiek ezt elfogadták, és ő lett a helyi értelmiségi. Egy értelmiséginek jár a szemüveg, gondolta, majd be is szerzett egyet. Éppen a ráragadt iszapot törölgette róla, mikor hirtelen sötét árnyék telepedett a fejére. Felnézett és némi hunyorítás után meglátta az élő rémálmát. Egy méretes gólya kiszúrta magának és szállt lefelé, egyre közelebb. Azonnal tudta, most már nincs menekvés, ahhoz nem elég gyors, ezért inkább kiáltott egyet az ellenség felé.
– Állj!
A gólya meglepődött kicsit és hát kíváncsi is volt, így leszállt mellé.
– Mit kiabálsz te nekem? Csak késlelteted az elkerülhetetlent – nézett gúnyosan rá.
– Mire gondolsz? – játszotta Dr. Busta a naivat.
– Hogy-hogy mire? Te leszel a mai reggelim – válaszolta neki és kelepelt párat a csőrével, demonstrálva, hogy innen nincs menekvés.
– Te meg akarsz enni engem? – békánk próbált határozott maradni és eltitkolni a félelmét. – Hát nem látod, hogy milyen kövér vagyok? Csupa koleszterin az egész testem. Ez ráadásul a rossz fajtájú koleszterin, ami beteggé tesz téged. Miért akarnál magadnak rosszat? – próbálkozott.
– Na, ne járasd velem a bolondját. Naponta eszek ilyen dagadt békákat és semmi bajom. Jól megtöltitek a gyomromat -beszéd közben két lépést tett előre bizonyítva elhatározását. Dr. Bustát már az ájulás kerülgette közeledésétől, de összeszedte maradék erejét és újra próbálkozott.
– Talán igazad van. Bár káros a koleszterinem, de nem életveszélyes. Én azonban semmiképpen nem akarok rosszat neked, hiába vagy az ellenségem. Vallásos béka vagyok és hiszek a megbocsátás erejében.
– Mit hablatyolsz te itt össze-vissza?
– Rendben, legyen. Akkor most elárulok neked egy titkot, amit még a saját anyám sem tud. Csak azért mondom el neked, hogy megóvjam az életed.
– Na, mondd már, ne húzd az időmet, egyre éhesebb vagyok.
– Én HIV-pozitív vagyok – miközben kimondta, lesütötte szemeit, mintha szégyenkezne. A gólyának fogalma se volt róla, hogy ez mit jelent, de nem akart butábbnak látszani egy békánál, így nem árulta el.
– Engem az nem zavar – vágta rá hanyagul.
– Nem zavar? Te tudod egyáltalán, hogy ez mit jelent? – hüledezett Dr. Busta.
– Egy betegség. De még egyszer mondom, ez engem egyáltalán nem zavar. Így is-úgy is megeszlek, kár a próbálkozásaidért.
– Egy betegség? Már ne is haragudj, kedves gólyaúr, de nekem az a véleményem, hogy te még nem hallottál a HIV-ről. Még nem mondtam, de én egy tanult béka vagyok, aki még iskolába is járt. Szóval a HIV a leghalálosabb betegség, ami létezik. Megehetsz nyugodtan, már előre megbocsátottam neked, de azt nem venném a szívemre, ha azonnal meg is halnál tőlem. Márpedig a vírustól ez történik.
– Akkor te miért nem halsz meg tőle? – nézett mélyen a szemébe a gólya.
Békánk gondolkodott pár másodpercet, majd nevetést erőltetett magára és határozottan válaszolt.
– Te még tényleg nem hallottál a HIV-ről! Én béka vagyok, az pedig köztudomású, hogy a békák immunisak rá. Mi csak hordozzuk a vírust, terjesztjük, de nem halunk meg tőle.
– Vagy úgy! – mindössze ennyit tudott mondani az ellenség, aztán rövid gondolkodásba esett. – Nem jársz túl az eszemen, én ennek utánajárok. Megkérdezem a többi gólyát és ha hazudtál, akkor jaj neked, mert szépen lassan foglak elfogyasztani.
– Helyes döntés! Igazán kár lenne egy ilyen szép nagy madárért. Járj csak utána, aztán majd még hálás is leszel nekem, hogy elárultam a titkomat. Igazán bölcsen döntöttél!
A gólyának hízelegtek e szavak, még senki se dicsérte a döntéseit, így kicsit kedvesebben nézett a béka felé.
– Maradj itt, ahol vagy! Én most elrepülök, de hamar visszatérek – majd fel is szállt.
Dr. Busta nem akart hinni a fülének. Tényleg megúszott egy gólyatámadást? Erre csak ő képes, megérdemli a Dr.-titulust. Még, hogy a tó legokosabb békája! Ugyan már, ő az egész erdő legokosabbja. S miután agyon dicsérte önmagát, ugrott pár nagyot ki egészen a tisztás közepéig, ahol a legtöbb fajtársa napozott a füvek között. Megköszörülte torkát és jó hangosan nekikezdett mondandójának.
– Ide figyeljen a környék összes békája! Mától a nevem nem Dr. Busta, amit az eszem után kaptam, hanem a Bátor Dr. Busta, amit az eszemen kívül a bátorságomért kapom, mivel megúsztam egy gólyatámadást. A részleteket majd később ismertetem.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 13:33 :: Győri Nagy Attila