Alkalmi labirintus
Koosán Ildikó
Aki gyanútlan üldögélni készül egy parkban a padon
– akár egy idegen idepottyanva az űrből a számára
ismeretlen térbe és időbe – hogy kiszakítsa magát
a jelen zajos forgatagából, időt nyerjen a gondolatnak,
ahogy a bölcsek is magukba zárkóznak, vagy négy fal
közé, elvonulnak a sivatagba, kalyibát építenek az erdő
sűrűjében, kizárni a külvilág delizsánszát – a nélküle is
régi-új eszmékkel, fatalistákkal továbbgördülőt, –
legelőbb pontosítania kell a témát, a sorrendet, az
elsőbbségeket, a ráfordítani szánt időt, a nyelvezetet,
stílusát a várható publikálás esetére, engedélyeztetni
a megerősíteni vagy cáfolni kívánt tézisek másolatának
beépítését a plágium gyanújának elkerülése érdekében,
az ellentézis részletes kidolgozását, indokolását,
az ütközési pontok altételeinek felfejtését, ábrák és
azok részleteinek bemutatását a mai elvárásoknak
megfelelően, hogy csak a legfontosabbakat említsem
a napi szabályok, biztonsági előírások s egyéb
kellékek közül, mielőtt elképzeléseit érdemben tovább-
gondolná, s ambícióját a téziseinek elméleti, gyakorlati
bizonyításában kamatoztatná, fél életét áldozná
eredményt hajszolva ismeretlen útvesztők labirintusában
Ariadné- fonalával egyensúlyozva az oda vissza térben
egy már-már kikristályosodott megoldás extázisában,
mikor egy közelében felpattanó labda zajára elillan minden
addigi énkép, nyílnak a falak, tűnik a sivatag, kivész az
erdő, a kalyiba, a csend zúzott üvegcserepei csörömpölve
omlanak halomra, felajzott értelmében szétrobbant
gondolatfoszlányok romjai hevernek elégve, füstölögve,
s ő, aki gyanútlan üldögélni készült egy parkban a padon,
hogy kiszakítsa magát a jelen zajos forgatagából, időt
nyerjen a gondolatoknak, visszatér a jövőből a múltba…
-
október 21.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.21. @ 13:27 :: Koosán Ildikó
