November végén
Koosán Ildikó
Szunnyadva gubózik az őszvég
ködpihe némaságba
ajtónk elé, mint vén komondor,
bebocsátásra várva
boszorkányátok, amit mormol
az enyészet, ne bántsa,
színes ruhában, cicomásan
érjen az elmúlásba
kivérzett vad, haldoklik mégis,
látni, a végét járja,
gyűlnek fölé a varjak, csobban
az idő óceánja.
2019 november 14.
Legutóbbi módosítás: 2019.11.14. @ 11:49 :: Koosán Ildikó