Árnyék sziluettje se voltam. Mindenhonnan forró nap közeledhetett,
vakon, elhittem, ha turisták, úgyis mást szúrnak ki fordítójuknak, de
távolabbi integetősben bízva, csak-csak felkaroltam magamban azt,
földig koptatott orral, lenn forrósággal, ki izzadtan magommá haladt.
A horizont szárítókötelékén, még az is ökörnyálfinoman állta utunk,
bociszemek bambulásában is, ha rózsaszín szemüveget viselhetnénk!
Gondoltam akkor titkon, mert a sarkon fordulásnál legalább kilátszott
vizes foltként, hogy nem szívesen ringatom spontán hitű bánatom?
Legutóbbi módosítás: 2019.12.08. @ 11:11 :: Marthi Anna