Ha az összes lángom kárba veszni látszik,
s kedvem is szomorún hullámzik,
ringass magadba kedvesem,
ringass magadba kedvesen!
Mikor a háztetőmre nyomott dallam ül,
és elhagyott vagyok úgy kint, mint legbelül,
ringass magadba kedvesem,
ringass magadba kedvesen!
(meglehet, hogy a küzdelmek felsebzenek,
s míg szemem a sötétet szokja,
keresem a szemedet)
Hajnalodik, szobám falára fut a fény,
látlak még az álom és az ébrenlét peremén,
ringass magadba kedvesem,
ringass magadba kedvesen!
