Kiss-Teleki Rita : Békét ölelünk

Néha sikerül beleveszekedni az éjszakába,

az meg fogja a mosolyunk és magával rántja.

Így fekszünk egymás mellett egy darabig,

a szavak mögött a néma fájdalom lakik.

Te fehéren-feketén szereted…

hiába igyekszem én árnyalni, szürkébe hajlítani az éleket.

De tudom, békét kötünk,

itt két igazságnak is akad majd helye,

hisz mindenünk megvan, neked én, nekem te,

és ha néha sértetten kuporgunk is két végében az ágynak,

reggel úgy ébredünk, hogy karjaink egymásba zárnak.

 

Legutóbbi módosítás: 2020.01.13. @ 20:12 :: Nagy Horváth Ilona
Szerző Kiss-Teleki Rita 65 Írás
1975-ben születtem, Tolna megyében. Középiskolás éveimet Bonyhádon töltöttem, innen költöztem Pécsre, ahol férjhez mentem és két fiúgyermekem született. Már család és munka mellett képeztem tovább magam, majd a válásom után Budapestre költöztem. Főleg verseket írok, de rövidebb novelláim is olvashatóak az irodalmi oldalakon. Verseim lírai hangvételűek, de gyakran dolgozok fel bennük tabutémákat is. 2019-ben jelent meg első kötetem El akartam mondani címmel.