(Hienrich Heine)
Das Fräulein stand am Meere | Kisasszony a tengernél |
Das Fräulein stand am Meere, | A lány csak állt a víznél, |
Und seufzte lang und bang, | Félőn sóhajtott nagyot, |
Es rührte sie so sehre | A lebukó Nap szívén |
Der Sonnenuntergang. | Mély sebeket hagyott. |
Mein Fräulein! sein Sie munter, | Lánykám, legyen Ön vidám! |
Das ist ein altes Stück; | Réges-régi dolog: |
Hier, vorne geht sie unter, | Itt, elől megy le, biz’ ám, |
Und kehrt von hinten zurück. | Térül, s Ön mögött ott lobog. |