bejelentettük orosz szemináriumon, hogy jövő héten nem lehet óra, mert kirándulni megy a csoport, magyarázatot nem adtunk, van ilyen is, a tanárnő is örült, végül is tényleg kirándulni mentünk, valahová a bakonyba, lefoglaltuk a szállást egy turistaházba, sok ágy volt, emeletesek egy nagy teremben, meg egy mosdó;
éjjel nem aludtunk persze, jancsi kitalálta hogy játsszunk gyilkosost sötétben. éreztem, hogy ez valami beteges dolog. úgy magyarázta, hogy kiszámoljuk, ki legyen az első gyilkos, bekötik a szemét, mindenki járkál a teremben, a leendő gyilkos elkapja valakinek a nyakát, ha tetszik neki, akkor kicsit megszorítja, nem engedi, és akkor a hulla lesz a következő gyilkos.
zsuzsi meg márti barátnők voltak, annyira, hogy egyformán is öltözködtek, együtt mentek ruhafélét venni is. laci nem tudta eldönteni, melyikbe szerelmes. márti kicsit magasabb volt, de arcra még hasonlók is. szerettek énekelni, úgy barátkoztak össze, hogy ez kiderült, amikor a koleszos fürdőszobában zsuzsi dúdolni kezdett egy közismert dalt, márti felkapta a sor végét, hamarosan két szólamra váltak, csodálatos visszhangja volt daluknak, ettől kezdve a mosdóba jártak jókedvre derülni.
azon a gyilkosos éjszakán, mindkettőjükön ugyanolyan garbó volt. amikor laci lett a gyilkos, mindkettőt kóstolgatta: a magasabb menekülni próbált, zsuzsi mintha beleolvadt volna a kezébe.
két év múlva ő lett a felesége.
