Néha megállva, téged csodállak,
légy lelkemnek menedékhely,
ha rémítenek zaklató árnyak,
a változás, kérlek, légy Te.
Hibát takaró foltja a zsáknak,
vért kívánó penge éle,
hegyi vízfolyás, tiszta vizében
tükröződő torz önarckép,
vagy visszatérő, sápadt kísértet,
kit vigasztal egy kis napfény.
Lázasan égő, perzselő titok,
mire a szív választ akar.
A kert végében nyíló liliom,
ki ma dalol, holnap nyarat
kiáltva szakad az út porába.
Önző világ törmeléke.
Néha megállva, téged csodállak.
Légy lelkemnek menedékhely,
ha rémítenek zaklató árnyak,
a változás, kérlek, légy Te!
Legutóbbi módosítás: 2020.04.23. @ 11:58 :: Bereczki Gizella - Libra