(1)
Nem bánom, ha másban lát csodát az ember,
én Istennek adózom ezzel – hozzá tartozom.
Általa jó megnyugodnom, s ígéretei mögött
oltalmában tudni önmagam, ha jó vagyok –
nem hasonlítható e Földön semmihez.
(2)
Minden dolog kimenetele véges, ám ő a
végtelent kínálja fel, s nem hagy cserben
akkor sem, ha nem tudok még hinni teljesen
– segítőn mellettem marad, amíg a hittel
egészen felfegyverkezem.
(3)
Valami kortalan dolog lehet a találkozás
vele, hiszen ha később is jön, akkor is
időben érkezik, s mivel ő szabja lábaink
alá az időnk szőnyegét, ha készen állunk
rá, ő tudja legelőbb mindenkinél.
(4)
Mindenkit értékel, aki hozzá valakit
közelebb visz, hiszen a szeretetben
ilyenkor mindenki emelkedik, és az
útjainkról valahányszor ő térít minket
el, a visszaút, ha hosszabb is, sosem
reménytelen.
