Az úgy lesz, hogy beszélgetünk sokat, te
meg belém szeretsz egy sima hétköznap.
Persze pár napig még ne áruld el, de azért
lássam, hogy úgy van, és ha rákérdezek –
tagadd határozottan! Aztán el kell tűnnöd
egy teljes napra, hogy hiányozni tudj. Majd
nem kereslek én sem, és te sem fogod tudni,
hogy rajtad agyalok. A következő nap viszont
csak úgy váratlanul kérdezz rá, elmennék-e
veled valamikor valahová. Én majd jól nemet
mondok rá egyből, de te addig kérdezz újra,
míg azt nem mondom: igen, szerelemből.
