Ragyogva dermed ki a jégvirág
A fagyban, csak a csend lépdel szakadatlan.
A horizonton sincsen kósza délibáb,
Mint egy jeges katlan, élettelen és lakatlan.
A kies mezőn egy tücsök sem ciripel,
Csak egy patak csobogása zengi be a teret.
Egy éhes madár kiszáradt fán csiripel,
De ő sem látott errefelé még ekkora telet.
Hosszan húzódó holtág holtomiglan
Csak úgy van, létezése gondtalan.
Lábnyom mentesen minden holtodiglan
Romtalan, hisz a természet hontalan.
