Sonkoly Éva : Bűvölet

Vigyázz, a visszautat
hiába keresed,
eltemetve.

Tudom, nem hiszed.
Nincs az a hatalom,
amely tőlem ment.

Akaratom, erőm,
hiszed vagy nem,
fogva tart.

Máglyát rakott az a tűz,
ami hozzám űz.
– ott végeztem volna rég –

Most utoljára akarlak,
magamnak,
– más nem kell!

Legutóbbi módosítás: 2020.08.30. @ 18:29 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Sonkoly Éva 582 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"