Talán semmi sem a régi már,
arany színű levelek, törött ágak,
régen vége a nyárnak.
Falevél, sárga falevél.
Szél hordja az avart, őszi minden
gondolat. Gyűjti, halomba söpri,
elenyész majd, mind az egész.
Falevél, sárga falevél.
Aranyat hint fák alá a szél,
tükörbe nézek, elmúlásról beszél.
Hallgatok róla, sok a szó a szomorú.
Falevél, sárga falevél.
Számolom a napokat, mi hátra van
még neked, s nekem. Több lehetne,
tán’ arany színű, ragyogó –
Falevél, sárga falevél.
Legutóbbi módosítás: 2020.09.26. @ 20:04 :: Bereczki Gizella - Libra