Lángol a sírkert, lobog a fénye,
millió mécses ír ma az égre.
Millió mécses csillag a földön,
viaszcsepp könnye pecsét a csöndön.
Lángol a sírkert, lobog a fénye,
krizantém szirmot fest ma a vére.
Krizantém szirmot, őszi virágot,
gyermeket, szülőt, rokont s barátot.
Lángol a sírkert, piros ma minden,
lobog a mécses: úgy fáj a „nincsen”.
Vaskó Ági : Viaszcsepp a sírokon
2020.10.27.
Vaskó Ági
Vers
10
Szerző Vaskó Ági
121 Írás
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik
irodalmi portálon osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba. Könyveim címei: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő, Csendből fakadt.