(1)
Minden napra jut egy feladat, és minden
napra jár a taps, még akkor is, ha nem is
tettem megváltóst, csak a lelkem Istené
maradt.
(2)
Mennyi mindenét eladhatná az ember,
ha a pillanatnak élve eltolná magától
azt a tudatot, hogy a minden áron meg-
szerzett dolgaira idővel felszámolnak
minden kamatot.
(3)
Valahogy az igazán jó dolgok csendben
érkeznek az életünkbe, kivétel a csecsemők,
akiknél jó, ha felsiratnak, mert más hangos
ünneplés mögött, ha valamit vasakarattal
nyerünk meg, sokszor csak a vissza nem
fizethetőség terhének örökös gondolatait
vesszük a vállainkra, s vállalhatatlanná
leszünk magunk számára is.
(4)
Legjobb talán meg sem mutatkozni néha,
csak kivárni míg az Isten ránk mutat, mert
nála jobban senki sem ismeri a személyre
szabott irányokat.
