Közeledben védtelenné válok
tárt szívemben ott él a kép,
rólad, rólunk, a világról,
mi valahol bennünk él,
a csodáról,
mi egységgé olvaszt,
lelkünkben ha mozdul a vágy
míg lélegzem,
érzed szívdobbanásom?
Ne tégy semmit, csak ölelj át!
Lágy szerelemmel drágám,
hisz mit érne a holnap nélküled?
Már jól tudom.
A föld forog,
kushadva valahol mélyen,
alszanak a démonok.
