Vaskó Ági : Varázstükör

2021.05.16. Vaskó Ági Vers 6
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Még „Vak volt a hajnal,”
szürke, fénytelen,
mikor átfont ölelő karod,
lágyan betakartalak hajammal,
s rád csókoltam ezer csillagot.
Még „Vak volt a hajnal,”
szürke, fénytelen,
de bennünk lobogott a láng,
majd a lassan csituló vágyunk,
szerelmes csendet borított reánk.
„Vak volt a hajnal,
szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok”*,
s az utca kövén,
mint varázstükrök
fénylettek a nyári zápor foltok.

* Az idézett sor, Tóth Árpád: Körúti hajnal című verséből való.

Legutóbbi módosítás: 2021.05.16. @ 13:12 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Vaskó Ági 121 Írás
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem. Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban. Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik. Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg. Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba. Könyveim címei: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő, Csendből fakadt.