Csak mondta, mondta! Tanácsot várt tőlem
talán, de szólni nem hagyott. Gondoltam is
magamban; jó hazugság ez, az álmait feladni
fél, és közben egész jól beszél, lenyűgözhetne
tán a bölcsessége is, de ő most bántva van, ő
a sértett, ő az elhagyott, tehát olyan súlyos és
erős szavakat használ, amilyen gyönge, és úgy
kacag fel mondatok felénél, amilyen keservesen
legbelül zokog – Hogyan is érthetné meg kihűlt
szerelmet kergetőn, hogy a férfi számára már
csacska lányka csak, de nem kell félni semmitől,
végül erős nővé érleli további sok-sok kapcsolat.
